Röszke

Ország: Magyarország

Tiszai szakasz: Alsó – Tisza

Település leírása:

A röszkei tájat a Tisza, Szentmihály, az E75 jelű nemzetközi út és a trianoni határ zárja körül. Az emberi települések első szakaszában a természeti viszonyok meghatározók voltak. A löszös, árhullámok kiöntéseitől védett magaslatok, a Tisza halban és vadban gazdag mocsarai meghatározták a település helyét. A nagy mélységekben található medencealjzat vulkáni eredetű. Rajta több ezer méter magas üledék. A geológiai negyedkortól az alföldi folyók durva kavicsos, homokos hordalékkal töltötték föl az alföldi medence széleit. A Tisza jobb partjának felszíni képződménye jégkorszaki lösz. A földtörténeti jelenkorban a Tisza 20 méter mélységig bevágódott és kanyargásaival széles területeket letarolt. Ezeket a mélyedéseket később hordalékával feltöltötte.
A területünkön található, időszakosan vízzel borított szikes laposok az egykori – szintén időszakosan élő – folyóvölgy maradványai. Ezek ma is kapcsolatban vannak a felszín alatti talajvizekkel. A legnagyobb részben a feketeföldi homokvidék váltakozik a löszös síksági területekkel. Ezeket víz és a szél tovább taglalja s egyetlen törvényszerűségük, hogy benne az általános talajföldrajzi törvényszerűségek nem mutathatók ki. Területünk éghajlati adottságának legjellemzőbbje a tartós, forró nyár. Hevessége nem csak a hőmérsékleti átlagokban, hanem az erős fölmelegedések ismétlődő gyakoriságában is megnyilvánul. A legmelegebb hónap a július, a leghidegebb a január. A csapadék szűkös és egyenetlen eloszlású. Évi 500-600 mm csapadékösszeg jellemzi. Gyakori az aszály, a napsütés itt a legbőségesebb, átlag meghaladta az évi 2000 órát. Hóban hazánk legszegényebb vidéke és gyakori a hótakaró nélküli kemény fagy, mely az őszi vetésekben érzékeny károkat okoz. Uralkodó szélirány: ÉNY.
Növényföldrajzi tekintetében területünket, a Tisza hajdani és mai árterületeit, magas talajvízszint100 métert. A mai viszonyokat az utóbbi másfél évszázad vízrendezése alakította ki. Ebben a Tisza, gátak közé szorítása volt a legjelentősebb. A mai hullámtéren, a mélyebb területeken bokorfüzesek, a magasabb térszinteken fűz- és nyárligetek a jellemzőek. A lágyszárú növényzet az áradások után rendszerint megújul. Ez a termőhely elsősorban nitrogénkedvelő- és tűrő, legnagyobbrészt gyomnövényekből tevődik össze. A hullámtéren kívüli növényzet legszembetűnőbb maradványai a folyószabályozáskor levágott holtágak (fattyúágak, morotvák, haloványok) növény-együttesei. Ezekben az állóvízi élethelyekben – amilyen a Holt-Tisza is – megindult a lassú feltöltődés. Némely szakaszon erős a hínárburjánzás, a parti szegélyben nádasok, magas sásos növénytársulások találhatók. Az 1960-as évek közepén a határ közeli vizeken a holt ágban még tavi rózsát és tündérrózsás foltokat is lehetett találni. Mára ezek már nem lelhetők föl. A tiszántúli flórajárásnak kisebb-nagyobb löszös foltjai ma már jobbára szántóföldek. Feketeföldi talajuk a legjobb termő szántóterületek (pl. a paprikatermesztéshez ). Az eredeti növényvilágra az apró, alig néhány négyzetméteres ősgyep foltokból következtethetünk. Egy-két tő virágzó nőszirom némely évben még fellelhető. A határ túloldalán, a horgosi pusztán száz négyzetmétereken virít a sárga és lila csodaszép nőszirom. A hajdani folyómedrek vonulatában szikes legelők foltjai alakultak ki, a vályogvető gödrökben nádas foltokkal, a változó évszakokban színes virágszőnyegekkel. Röszke és környéke ma már jellegzetesen mezőgazdasági táj, alig néhány termesztéshez közeli élőhely folttal. (Holt-Tisza, kis sömlyék, apró nádasok, ezüstfás rétek stb.) A mezőgazdasági kultúrák ,, óceánjában” kis ,,szigetek” fennmaradást és védelmet jelentenek, semmint ,,érdekeltségi” kapcsolatot.

A település Szegedtől délre, 15 km távolságban helyezkedik el, a holt Tisza, az 5-ös út és az országhatár között. A település Szeged irányából közúton kétfelől az E-5, valamint a 43011-es úton közelíthető meg. Vasúton Szeged-Nagyállomásról érhető el. Mórahalom irányából is elérhető a 43011 úton. Kis-Jugoszláviából közúton az E-5 úton a határátkelőn át, vasúton Horgos vasútállomásról érhető el. Röszkének nincs vonzáskörzete, viszont két önkormányzati szerveződésnek is tagja. Mórahalom és Szeged vonzáskörzetéhez kapcsolódik. Határos települések: Szeged, Mórahalom, Domaszék. A külterületen 400 tanya található. A település földrajzi elhelyezkedése utal arra, hogy fontos átkelőhelyként tartották számon. Az Alföldet Torontál megyével összekötő kompjárat emlékei a 30-as évekig nyomon követhetők. Az utolsó tanyamalmot 1895-ben vontatták el Martonosra.
A települést Szeged birtoka révén kisbérlők, törpebirtokosok művelték: alsóvárosi gányók, dohánykertészek települtek itt meg. Később úgynevezett “krajcáros földekként” egy-két holdas birtokokat szereztek. Nagybirtok nem volt. Röszke 1731-ben kapta királyi adománylevelét, de ekkor még nem szerepelt önálló településként, Szegedhez tartozott. 1720 óta követhetjük nyomon a benépesülését: 18. század eleje- szerb granicsárok (határőrök), horvát birtokosok zsellérei alkotják a népességet. 1950-ig Szeged város alsótanyai közigazgatási egysége. Önálló kapitányság, kapitányai Rózsa Vince, Guczi József. 1950- től önálló község.
Régészeti leletek alapján több, mint száz lelőhely bizonyítja a település lakott voltát. Közülük kiemelkedő, európai jelentőségű a Bálint néven ismert Nagyszéksósi avar lelet, melyet 1926-27-ben Móra Ferenc tárt föl, másolatai a szegedi múzeumban tekinthetők meg.
A Ladányi-dűlő környékén feltárt két honfoglaló sír bizonyítja, hogy a honfoglalók kiemelt települése volt a Tisza mellékének ez a része. A “Tisza sor”-nál talált Árpád-kori templommaradványt és a körülötte lévő sírkertet a tatárdúlás rombolta le.
A falu “fölvégén” található Rácz-köröszt (rácz temető) és a sok szerb eredetű név, (Osznovics, Polovics, Marinkovics és Szulcsán, stb.) továbbá a “rácok dűlője” bizonyítja, hogy a ma már elmagyarosodott dohány és paprika kertészek elődei itt szlávok voltak.
Ha Röszke településtörténetét vizsgáljuk, azzal a sajátos tényezővel kell számolnunk, hogy 1950-ig nem önálló településként szerepel a korabeli írásos anyagokban. Jóllehet a település már 1730-ban megkapta királyi adománylevelét, de a terület nagy részét Szeged vagy polgárai használták.
A község neve az első írásos emlékekben 1439-ben Rezke alakban szerepel. Kézenfekvőnek látszik a rez szóból való származtatás: ennek erdőbeli irtás a jelentése, melyhez később a ke kicsinyítő képző társult. Igazolni látszik ezt a feltevést az, hogy Szegedtől egészen Röszkéig a Tisza árterén terjedő nagy erdőségek faanyagából került ki a szegedi váralsóvárosi templom faanyaga és a híres szegedi hajóácsok is használták ezeket a fákat.
1730-31-ben a térképeken mint Reska szerepel, a 18. században pedig Reszke néven ismerhették a települést.

Nevezetessége:

Alig 1 km-re a nemzetközi főút mórahalmi leágazásától találjuk a „kancsalszéli” iskolát. Az egy tantermes, tanítói lakással együtt épült iskola Szeged tanyai népiskoláinak egyike volt. 1964-ben zárta be kapuit, azóta magánlakásként működik, udvarán Polyák Ferenc, népi fafaragó, parasztember portréja látható.
A Mórahalom felé vezető út északi oldalán a Nagyszéksós-tó, kicsit tovább délre a Kisszéksós-tavat tüntetik fel a térképek. A Madarász-tó náddal-sással borított szélei és szigetei nádi-és vízimadaraknak adnak otthont, a nyílt vízen pedig nagy foltokban virágzik a tavirózsa. A környék nevezetessége még a helyi védettség alá helyezett Molnár-rét és a közelben létesített Tanösvény, mindkettő a Beretzk Péter Természetvédelmi Klub színvonalas munkáját dicséri. A környező erdőkben vadászni, a gyálai Holt-Tiszán horgászni lehet.
A Röszkére látogatók sétáik alkalmával megtekinthetik a Petőfi Sándor Művelődési Ház és Községi Könyvtár épületét. Néhai kultuszminiszterünk, gr. Klebelsberg Kunó az egész országot átfogó népiskolai és kulturális fejlesztési programja eredményeképpen, 1931. június 14-én nyithatta meg kapuit a róla elnevezett művelődési ház. Mellszobra az épület előtt örök emléket állít munkásságának, és kőbe zárva hirdeti szellemiségét. Ma az egyik legismertebb magyar költő, Petőfi Sándor nevét viseli a ház. A művelődési ház parkjában található az I. világháború hőseinek emlékműve, mellette Nagy Imre vörös márvány domborműve.
A római katolikus templomot 1913-ban építették páduai Szent Antal tiszteletére, berendezésének nagy része az 1923-ban elbontott szegedi Dömötör templomból származik. A templom stílusát tekintve a román és a szecesszió keveréke. A mellette álló II. világháborús emlékmű szenvedő, elgyötört emberalakja az emberiség keresztjét jelképezi.
2003. februárjában szentelték fel a falu központjában, a főtéren álló Szent Antal szobrot, mely Serbán Bonaventura csángó magyar szobrász műalkotása. A látnivalók között kell megemlítenünk a Vasas Szt. Péter szobrot és a szépen karbantartott útszéli kereszteket, melyekről részletes anyag található képekkel és térképpel a www.plebaniahivatal.roszkenet.hu weboldalon.
A falu belterületén láthatunk még napsugárdíszes házdíszítést, vagy más néven napsugárdíszes oromzatot, mely a 18. századi Szeged környéki parasztházak jellegzetes díszítése volt.
A Röszkei Paprika Park a szegedi fűszerpaprika termelő tájkörzet szívében, Röszkén található. A Parkban bemutató üzem és kiállítás működik, ahol a fűszerpaprika szárító és őrlő üzem működés közben tekinthető meg, állandó kiállítás keretében bemutatják a fűszerpaprika származását, felhasználását és értékeit, a paprika-kutatás történetét, a hagyományos és modern feldolgozás technológiáját és eszközeit, a magvetéstől az őrlemény előállításáig. A kiállítás magyar, angol és német nyelvű, bejelentkezés alapján idegenvezetést biztosítanak a PaprikaMolnár Kft. munkatársai. Közvetlen közelében az európai színvonalú, minden igényt kielégítő Forró Fogadó és Camping a dél-alföldi konyha ízeivel várja az idelátogatót. Nyitott úszómedencéje, horgásztava a szabadidő kellemes eltöltésére biztosít tartalmas kikapcsolódást. Napjainkban nyitotta meg kapuit az autópálya csomópontja mellett a Dobó-féle vendégház. Minden nyugalomra és pihenésre vágyó számára melegen ajánljuk, hiszen hatalmas parkkal, teniszpályával, horgásztóval, quaddal, vendégházzal és megannyi kikapcsolódási lehetőséggel várja a látogatókat.

Közérdekű adatok:

Polgármesteri Hivatala

Cím: 6758 Röszke Felszabadulás u. 84.

Telefon: 62/573-030

Fax: 62/573-042

Orvosi rendelők

Röszke, Rendelő u. 5/a

Telefon: 62/573-810

Mobil: 20/333-74-60

Röszke, Felszabadulás u. 93.

Telefon: 62/273-323

Mobil: 30/677-93-83

Röszke, Rendelő u. 5.

Telefon: 62/273-098

Mobil: 30/757-16-71

Forrás: www.roszke.hu

Többet tudsz róla? Segítsd munkánkat, írj hozzászólást!